Hetek óta nem írtam nyilvánosan, pedig ezer meg ezer gondolat kavargott a fejemben, de ez mos a befele fordulás, a rendrakás ideje volt, amit szerintem minden lélek meg is tett abba a formában, ami éppen számára a legmegfelelőbb volt!
Ma megtörőm ezt a csendet, és kérlek engedjétek meg, hogy itt is megköszönjem azoknak a nagyszerű lelkeknek, akik segítettek, velem voltak, biztattak és támogattak a feltétel nélküli szeretetükkel, és nem utolsó sorban hittek bennem!
A hála és a köszönöm nem elég kifejező szó ahhoz, hogy leírja azt az érzést, ami most a szívemben, lelkemben van!
Már hetek óta érezni lehetett ennek a mai teliholdnak az erejét, a felkavaró és egyben megnyugtató energiáit!
Olyan tapasztalatokat, élményeket hozott a felszínre szépen lassan, amiről már azt hittük, hogy lezártuk, megoldottuk.
Hihetettelen erővel és érzelemmel törnek, fel azok az emlékek, amely egykor a szívünk, lelkünk legmélyebb csücskéig hatoltak és beágyazódtak jó erősen.
Olykor egy esemény, olyan drámai hirtelenséggel fordul elő az életünkben, hogy ennek eredményeként soha többé nem leszünk ugyanazok, akik addig voltunk.
Lehet ez egy csalódás, egy veszteség, vagy akár életünk legboldogabb pillanata is.
A tapasztalat behatol olyan mélyen a lelkünkbe, hogy egy állandó benyomást hagy és az erőteljes érzés megváltoztatja az egész életünket. Még ha az adott helyzetben nem is úgy érezzük, akkor is erősebbé, és bátrabbá kovácsol bennünket!
És most, egyszer csak a semmiből itt van előttünk ez a sok érzés, jó rossz egyaránt, és tükröt tart, arra sarkalva minket, hogy újra és újra átéljük a pillanatot, egészen addig ameddig nem nézünk szembe vele, nem fogadjuk el, és nem értjük meg a tanítást.
Amikor csalódsz egy hozzád közel álló lélekben, vagy elveszíted, pillanatok alatt egy egész világ omlik össze benned, körülötted. Kérdések ezrei záporoznak a fejedben, nem érted a történteket, aztán szépen lassan anélkül, hogy észre vennéd az emlék, az érzés elhalványul és felváltja az éppen aktuális energiaáramlat..
Igen ám csak a fel nem dolgozott traumák, érzelmek egy idő után megjelennek a fizikai testen is, és bizony akkor nincs menekvés, nem dughatjuk a fejünket a homokban, hanem erőt és bátorságot kell merítenünk, és szembe nézni minden tanítással, kihívással, meggyógyítani, helyrehozni, amit csak lehet, elsősorban saját magunkért.
Ez az év a kihívások, a lezárások, a megoldandó feladatok éve volt! Nem mindig volt könnyű, de eddig sikeresen levizsgáztunk!
Az év utolsó teliholdja most nagyon nagy erővel segít, hogy teljes mértékben, letegyük az eddigi életünk során cipelt terheinket, vélt vagy valós megfelelési kényszerünket, és segít, hogy bátorságot merítsünk az eddigi tapasztalatainkból, lehetőséget adva arra, hogy túllépjünk határainkon, és vállaljuk önmagunk!
Türelemre, bizalomra, hajlandóságra, és legfőképpen hitre van szükségünk ahhoz, hogy megtegyünk bizonyos lépéseket, hogy további sérülés nélkül lezárjuk a múltat.
Nem mindenkinek vagyunk tökéletesek, de nem is az a lényeg! Ami számít az az, hogy megengedjük magunknak, hogy az igazság, ami a szívünkben van, bátorsággal töltsön el minket és erőt adjon a mindennapokhoz, hogy elfogadjuk és szeressük magunkat, mert akkor felismerjük, hogy önmagunk számára igenis a legtökéletesebbek vagyunk!
Most engedd meg magadnak, és az Égieknek, hogy feltöltsenek a bátorság erejével, hogy túl tudjál lépni minden félelmetes nehéznek tűnő helyzet felett, és letedd azokat a terheket amik már nagyon régen nincsenek a javadra csak a mélybe húznak!
Az év utolsó napjaiban, még van időd a leltározásra! Légy őszinte, elsősorban magaddal, engedd el, ami menni akar, hogy több helye legyen az újnak, ami RÁD vár!
Hidd el megérdemled az élet legnagyobb, legszebb, legdrágább ajándékait, az egészséget, a békét, és a feltételnélküli szeretetet!
Áldással és Szeretettel T. Ágnes ~ Angyali Érzés