Túl gyakran akarjuk idő előtt tisztán látni a jövőnket, hogy mit tartogat számunkra az élet. Egy idő után a sok feltételezéstől, találgatástól elveszünk a gondolatok, érzések mélységes tengerében!
Nem mindig tudjuk, és nem is kell tudnunk miért történnek éppen úgy a dolgok, ahogy történnek.
Nem mindig tudjuk, hogyan alakul majd egy bizonyos kapcsolat.
Nem mindig értjük, hogy mi a forrása érzelmeinknek, hogy miért éppen ezt az utat jelölték ki számunkra az Égiek!?
Hogy mit kell megtanulnunk a megélt élményekből?
Miért kell újra feldolgoznunk valamit?
Miért zárul be egy ajtó előttünk?
Hogyan kapcsolódnak mostani körülményeink, a múlt eseményeinek hosszabb láncolatába?
Órákig törhetjük a fejünket, hogy megfejtsük valami olyasminek az értelmét, amit jövőre esetleg egy pillanat alatt megértünk.
Eljön az a pillanat az életünkben, amikor el kell engedni azt az igényünket, hogy előre kitaláljunk, megfejtsünk dolgokat, és mi akarjuk irányítani őket. Most annak van itt az ideje, hogy létezzünk!
Hogy érezzünk!
Hogy feldolgozzuk, átjussunk azon, ami most van!
Hogy hagyjuk megtörténni a dolgokat, és tanuljunk belőle a lehető legtöbbet!
Törjünk ki a múlt fogságából és a jelenben éljünk!
Majd utólagos bölcsességgel tudni fogjuk, mi és miért történt éppen így… Mára elég, ha létezünk, hiszünk, és bízunk egy felsőbb erőben, egy felsőbb hatalomban, akik biztosítanak afelől, hogy életünk minden történése, tanítása csakis a javunkra válik. Bízhatunk benne, hogy így lesz akkor is, ha még nem látjuk, hogy a mai eseményeknek, tanításoknak hol a helye a kép egészén. De abban a pillanatban, hogy a puzzle darabka a helyére kerül, megértünk minden tanítást, és egy tiszta világos fénnyel teli kép tárul elénk. Rájövünk, hogy az igazi boldogságot nem mástól kapjuk, hanem belőlünk fakad!
T. Ágnes ~ Angyali Érzés